Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. A Tokaji járás központja. A Tokaji borvidék névadó települése. Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaji borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán.

Közlekedés
Közúton elérhető a 38-as főúton.
Vonattal megközelíthető a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon; Tokaj vasútállomáson InterCity járatok is megállnak. A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója a Volánbusz, mely járatokat közlekedtet többek között Szerencs (3853), Sárospatak (3885), illetve Nyíregyháza (4243) felé.
A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze.

Látnivalók

A történelmi belváros

Borospincék

Tokaji Kulturális és Konferencia Központ

A régi Tokaji zsinagóga

Paulay Ede Színház

Az egykori Serház, Világörökségi Bormúzeum

Szent Miklós ortodox templom

Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház)

Tokaji Borok Háza

Jézus szíve templom

Szent Miklós püspök görögkatolikus templom

Városháza

Köztéri szobrok

Finánc-dombi kilátó

Erzsébet királyné hídja

Rákóczi–Dessewffy-kastély

Rákóczi-pince

Széchenyi sétány

Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója

Rákóczi-kút

Az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai

Fesztiválkatlan

Tokaji tévétorony

Hungarikum Tokajból:

Tokaji esszencia

A tokaji esszencia vagy más néven eszencia, natúresszencia, nektár a Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termő, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodó és szüretkor külön, szemenként leszedett aszúszemekből készül. Préselés nélkül készül a kiszivárgó mustból, ugyanis a szőlőszemek saját súlyuknál fogva nyomják össze egymást és így folyik ki belőlük a lé, amely sűrű nektárt képez. A lé azután minimális erjedés után, mely évekig is eltart, válik tokaji borkülönlegességgé, mely ásványi anyagokban, cukorban és az aszúszemre jellemző különleges aromákban, zamatokban gazdag. Kisméretű fahordókban, üvegballonokban érlelik. Legalább 180g/l természetes cukrot, valamint 45g/l cukormentes extraktot tartalmaz. Magas cukortartamának köszönhetően több évig tartó, nagyon lassú erjedés után is mindössze 2-6% alkoholtartalma lesz. Miután nagyon fontos a minősége, nem minden évben készítik, hanem csak a legkiválóbb aszús évjáratokban, ezért a borok királyának is szokták nevezni.

Tokaji aszúeszencia

Egy puttony (28-30 liter) aszúszemből mindössze 1-1,5 liter eszencia lesz.[2] Felszolgálása 14-16 Celsius-fokon desszertboros pohárban.
Az eszenciák között is különleges az “Üstökös aszúnak” elnevezett eszencia, melyet 1811-ben a Halley-üstökös megjelenésének évében szüretelt szőlőből készítettek és a Christie’s árverésén jelentős összegért kelt el[forrás?]. Korábban aszúeszenciának nevezték, de a bortörvény már nem használja az aszúeszencia megnevezést.
Nem összetévesztendő az aszúeszenciával (egyes címkéken aszú eszencia), ami mára megszűnt besorolása az aszúboroknak, és a 6 puttonyos beltartalom feletti aszú bort jelenti. Ez a névhasonlóság nagyon sok félreértésre ad okot.

Tokaji aszú

A tokaji aszú vagy röviden aszú a Tokaji borvidéken előállított aszúbor, vagyis aszúsodott szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. A tokaji borok közül a leghíresebb. Egy puttony (28-30 liter) aszúszemből mindössze 1-1,5 liter tokaji esszencia lesz. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése és az ezt követő különleges borkészítési eljárás. A 6 puttonyos aszúnál magasabb beltartalmi értékekkel (maradék cukor, szárazanyag, sav) rendelkező bor a tokaji esszencia. Ez utóbbi nem összetévesztendő a Tokaji Esszenciával (más néven Nektár, vagy natúresszencia, eszencia és a legkülönlegesebb az aszú borok között), mely egy igen sűrű, az egyenként szüretelt aszúszemek tárolása közben a saját súlyuk alatt kifolyó és felfogott nedűt jelent.

Tokaji szamorodni

A tokaji szamorodni a Tokaj-hegyaljai borvidék egyik borfajtája. A szamorodni nem régi borkategória, a 19. század első feléből való. Első készítői és fogyasztói a lengyelek voltak. Neve is lengyel eredetű: samorodny, jelentése ’magán termett, magától termett’, vagyis úgy, ahogy termett, ahogyan magán a tőkén töppedt, aszúsodott meg a szem.

Forrás: Wikipédia